Egyszer� l�ny voltam, te tett�l kir�lyn�v�, pedig nincsenek arisztokrata felmen�im, sem uralkod�i attit�d�m. Egyszer� dolgokat szerettem, miel�tt megismertelek. Szerettem az illatot, amikor a t�l el�sz�r fordul �t tavaszba. Szerettem ny�ron a v�gott f� illat�t a kertben. A kedvenc vir�gom az orgona volt, mert a testv�reim ballag�s�ra eml�keztetett az illata, s mert a szomsz�d n�ni kertj�b�l �tny�lik az orgonabokor hozz�nk. Szerettem egym�s ut�n k�t filmet megn�zni a moziban, mosogat�s k�zben �nekelni, tanul�s k�zben kuty�t vagy macsk�t simogatni. �r�kat t�lt�ttem el a k�nyvesboltban an�lk�l, hogy �szrevettem volna. Szerettem aj�nd�kot csomagolni, szerettem a szomor� magyar n�pdalokat, PS3-mon �s Xboxon j�tszani. Szerettem, amikor ny�ron lemen�ben van a Nap �s a beton m�g forr�, de a leveg� m�r kezd leh�lni. Szerettem, amikor a hajamat felf�jta a sz�l, j� magasra, mintha a fent lent lenne.
     Sok mindent szerettem, amint l�tod, egyszer� dolgokat. Te nem szerett�l semmit, amit �n, s ez�rt kir�lyn�v� tett�l, lassan, l�pcs�fokonk�nt emelt�l fel a tr�nra, magadt�l elt�vol�tva, s lentr�l tekintett�l fel r�m, mint szolgaleg�ny, holott kir�lyom volt�l. Nem �reztem magam j�l a tr�non, szerettem volna, ha egym�s mellett vagyunk.
     – Nem k�nyelmes ez a sz�k, t�l kem�ny, s t�l nagy, elveszem benne. Seg�ts le innen k�rlek, �lljunk �jra egym�s mellett, ak�r mint kir�ly s kir�lyn�, ak�r mint szolgaleg�ny s szolg�l�le�ny.
     De te csak ennyit felelt�l:
      – L�tom, m�r megint abban a hangulatodban vagy amikor mindent negat�van l�tsz. Ilyenkor ink�bb hanyagoljuk egym�st, ha k�rhetem.
      �n ajkamba haraptam, akartam m�g valami utols�t mondani, de az ajkamon kiserken� v�r �ze undorral t�lt�tt el, �gy ink�bb vissza�ltem d�szes sz�kembe. Maradok kir�lyn�d, de elford�tom tekintetem r�lad. Ott �llsz te, a j�tev�m, itt �l�k �n, a te dr�makir�lyn�d.